Forgott tov�bb a m�kusker�k: megkezd�d�tt a m�sodik film, a tal�l� c�m� Help! Forgat�sa, amit 1965 k�zep�n mutattak be. A m�sodik filmnek – a zenekar progressz�v filoz�fi�j�val �sszhangban – k�l�nb�znie kellett az A Hard Day’s Night karcos min�s�g�t�l. A rendez� ez�ttal is Dick Lester volt, aki a fekete-feh�r helyett most a sz�neset v�laszotta, �s elhajolt a James Bond-st�lus� filmek ekkor m�r bej�ratott izgalmai fel� – parodisztikus form�ban.

A forgat�k�nyv kiemelte a Beatlest a sz�rke brit utc�k ismer�s k�zeg�b�l, �s egzotikus helysz�nekre dobta �ket: a Baham�kra �s Obertaunerbe, az osztr�k Alpok egyik fest�i �d�l�hely�re. M�g az A Hard Day’s Night hitelesen hozta az �ldokumentumfilm �rzet�t, a Help! Egyetlen, hossz�, f�ktelen �ld�z�s volt, egy �r�lt tud�ssal, anarchistas terrorist�kkal, akik mind a Ringo ujj�n tal�lhat� m�gikus gy�r�t igyekeztek megszerezni. Ahogy a Beatles-�letrajz�r� Philip Norman megjegyezte, „a Help! R�szben zene, r�szben �tirajz egy sz�nes mell�kletb�l, r�szben pop-art k�preg�ny.”

A film h�t �j dallal aj�nd�kozta meg a rajong�kat, a Help! C�m� nagylemezen m�g tov�bbi h�t csatlakozott ezekhez. John �s Paul szinte soha nem kompon�ltak egym�s jelenl�t�ben, de mindig versenyeztek egym�ssal – egym�st t�pl�lta a k�t term�keny elme. A Help!-en Paul egyik dala, a Yesterday azonban m�s volt. Az els� felv�telen a zenekar t�bbi tagja nem is volt jelen, egy von�sn�gyes j�tszotta a Paul �s George Martin �ltal hangszerelt zen�t. John f�lbem�sz� You’ve Got To Hide Your Love Away-e volt a Yesterday gyeng�d sz�ps�g�nek nyers ellenszere, s jelezte egy�ttal Dylan befoly�s�t a Lennon-st�lusra.

B�r a lemez egyes dalai – mint a Cavern-klasszikus Dizzy Miss Lizzy �s a k�ny�rtelen c�mad� sz�m – azokat az id�ket id�zt�k, amikor az�rt �ltek, hogy egy�tt j�tszhassanak a sz�npadon, az �l� el�ad�s �r�me minden koncert ut�n cs�kkent. Csak st�di�juk nyugalmas falai k�z�tt �rezt�k biztons�gban magukat a Beatles-rajong�k f�ls�rt� sik�toz�s�t�l. Az Abbey Road lett az a mened�k, ahol zsenialit�suk vir�gba borult.