George Harrison

�ltal�nos inform�ci�k:

·        Teljes n�v: George Harold Harrison

·        Sz�let�si adatok: 1943. febru�r 25, Wavertree, Liverpool.

·        Meghalt: 2001. november 29-�n, t�d�r�kban.

·        Apja: Harold Harrison, buszvezet�.

·        Anyja: Louise French, h�ztart�sbeli.

·        Testv�rek: Louise, Harold, Peter.

·        Lak�hely: Upton’s Green, Speke, Liverpool.

·        Iskol�k: Docedale Primary School; Liverpool Institue.

·        Zenei el�k�pz�s: git�r-tanul�s.

·        Foglalkoz�s, szakma: m�szer�sztanul� a Blacklers �ruh�zban.

·        Tev�kenys�g a Beatles el�tt: A „Rebels” egyik tagja.

·        Csatlakoz�s a Beatleshez: 1958 (Johnny and the Moondogs)

·        Zenei feladat: sz�l�git�r; �nek; dalszerz�s.

·        Kit�ntet�s: „Member of the Order of the British Empire” (M.B.E.), 1965. okt�ber 26.

·        H�zass�gok: 1. Patricia Ann Boyd, fotomodell; 1966. janu�r 21; Epsom anyak�nyvi hivatal, Surrey; v�l�s: 1973.

2.      Olivia Trinidad Arias, titk�rn�; 1978. szeptember 7; Henley anyak�nyvi hivatal.

·        Gyermek: Dhani Harrison; 1978. augusztus 1.

·        �r�sa: I Me Mine (1980, 1982, 2002)

�ltal�nos iskol�ba a Penny Lane k�zel�be j�rt, a Dovedale Infantsba. K�s�bb a Liverpool Institute for Boys (ma m�r Liverpool Institute for Performing Arts) nev� iskol�ba j�rt, szeg�ny di�kk�nt, �s di�kt�rsai �gy eml�keztek r�, mint aki csendesen, egyed�l �lt a sarokban. Az 1950-es �vek k�zep�n ismerte meg Paul McCartneyt, aki ugyanebbe az iskol�ba j�rt, �s George 1958 febru�rj�ban m�r az akkor Quarrymen nev� egy�ttes sz�l�git�rosa volt. K�s�bb nevet v�ltottak, �s bel�l�k lett a Beatles.

1959-ben r�vid ideig a Blacklers Stores-ban dolgozott mint villanyszerel� tanonc. A munka haszn�ra v�lt, a Beatlesb�l � �rtett legjobban az er�s�t�kh�z �s m�s berendez�sekhez. K�s�bb saj�t st�di�t rendezett be Kinfaunsban, esheri h�z�ban. Itt � �s a Beatles is k�sz�tett demofelv�teleket.

Harrison, a k�nnyed j�t�k�, tal�l�kony, elk�telezett ritmus- �s sz�l�git�ros zen�j�t olyan el�ad�k befoly�solt�k, mint Chuck Berry, Carl Perkins �s Chet Atkins. B�r rendk�v�l kreat�v git�ros volt, a Beatles legt�bb h�res git�rsz�l�j�t Paul McCartney �tmutat�sa alapj�n vette fel, aki id�nk�nt azt is elv�rta t�le, hogy az el�ad�s hangr�l-hangra megegyezzen az �ltala meg�lmodott dallammal. M�s sz�l�kat George Martin producer m�dos�tott, aki gyakran v�t�zta meg Harrison hangszerel�si k�r�seit; Martin �vekkel k�s�bb ezt mondta: „Gyakran voltam goromba Georgedzsal.”

Harrison volt az els� Beatle, aki Amerik�ban j�rt. 1963 szeptember�ben megl�togatta Louise nev� n�v�r�t, aki Illinoisban �lt; a Beatles els� fell�p�se az Ed Sullivan Showban csak �t h�nappal k�s�bb k�vetkezett. L�togat�sa alatt gyakran ment el egy lemezboltba, ahol a Beatlesr�l �rdekl�d�tt. A tulajdonos m�g �let�ben nem hallott a zenekarr�l. Amikor visszat�rt Angli�ba, azt mondta zen�szt�rsainak, hogy el�g neh�z dolguk lesz, ha meg akarj�k h�d�tani Amerik�t.

A Beatlem�nia idej�n gyakran mint a „Csendes Beatle” hivatkoztak r� visszah�z�d� term�szete miatt �s az�rt, mert a sajt�t�j�koztat�kon szinte egy sz�t sem sz�lt. Ink�bb a k�l�nb�z� helyzeteket �s az embereket vizsg�lta. A Beatles tagjai k�z�l legink�bb �t �rdekelt�k a zenekar p�nz�gyei, Brian Epsteinnel gyakran besz�lt err�l. Zen�szt�rsaihoz hasonl�an neki is vannak nevezetes aranyk�p�sei; amikor egy �js�g�r� megk�rdezte, hogy mit csin�lnak k�t fell�p�s k�z�tt a hotelszob�ikban, Harrison azt felelte: „Korcsoly�zunk”. Amikor arr�l k�rdezt�k, mi a Beatles-frizura neve, csak annyit v�laszolt: „Arthur”.

Harrison volt a Beatles sz�l�git�rosa. A zenekar p�ly�ja sor�n John Lennon �s Paul McCartney voltak a f� dalszerz�k; Harrison dalai k�z�l csak egy vagy kett� ker�lt fel az albumokra. Ezek k�z�l a legh�resebbek: "If I Needed Someone" (1965), "Taxman" (1966), "While My Guitar Gently Weeps" (1968), "Here Comes the Sun" �s a "Something" (mindkett� 1969).

Els� dal�t, a "Don't Bother Me"-t 1963-ban �rta, amikor beteg volt; saj�t szavai szereint az�rt, hogy l�ssa, hogy tud dalt �rni. A dal a Beatles m�sodik, With the Beatles c�m� album�n jelent meg 1963. november 22-�n. 1964-ben az A Hard Day's Night c�m� filmben is elhangzott. Legk�zelebb csak 1965-ben vettek fel dalokat Harrisont�l: a Help! c�m� albumon jelent meg az "I Need You" �s a "You Like Me Too Much".

Harrison saj�t dalait mindig maga �nekelte, de ezeken k�v�l a k�vetkez�ket is: a Please Please Me c�m� albumr�l a "Chains" �s a "Do You Want to Know a Secret?", a With the Beatles-r�l a "Roll Over Beethoven" �s a "Devil in Her Heart", az A Hard Day's Night-r�l az "I'm Happy Just to Dance With You" �s a Beatles for Sale-r�l az "Everybody's Trying to Be My Baby" c�m� dalokat.

Karrierj�ben fordul�pontot jelentett az 1965-�s amerikai turn�, mely sor�n egy bar�tja, David Crosby, a Byrds egyik git�rosa �s �nekese bevezette az indiai klasszikus zen�be, �s bemutatta Ravi Shankar szit�rm�v�sznek. Harrisont elb�v�lte a hangszer �s belemer�lt az indiai zen�be; Harrisonnak el�v�lhetetlen �rdeme, hogy a nyugati t�rsadlom megismerte a szit�rt �s India zen�j�t.

A Beatles t�vol-keleti turn�j�n vett mag�nak egy szit�rt, �s � lett az els� a nyugati k�nny�zene t�rt�net�ben, aki haszn�lta ezt a hangszert, m�gpedig a "Norwegian Wood (This Bird Has Flown)" c�m� dalban, a Rubber Soul c�m� albumon. S�kra sz�llt Shankar �rdek�ben, �s nagyr�szt neki k�sz�nhet�, hogy a szit�rm�v�sz fell�pett az 1967 j�nius�ban rendezett Monterey Nemzetk�zi Popfesztiv�lon. Shankar nem volt elragadtatva Harrison els� indiai hat�st mutat� dalait�l, de �letre sz�l� bar�ts�got k�t�tt vele. Ezut�n Harrison szit�rleck�ket vett Shankart�l Indi�ban.

A mag�n�leti fordul�pont a Help! c�m� film forgat�s�n k�vetkezett be: a Baham�kon egy hindu h�v� mind a n�gy Beatle-nek adott egy k�nyvet, ami a reinkarn�ci�r�l sz�lt. Harrison egyre ink�bb �rdekl�d�tt az indiai kult�ra ir�nt, ek�zben pedig a hinduizmussal ismerkedett. 1966-ban, a Beatles utols� (amerikai) turn�ja �s a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band felv�tel�nek kezdete k�z�tt feles�g�vel, Pattie Boyddal Indi�ba utazott. Itt behat�bban tanulm�nyozta a szit�rt, t�bb guruval tal�lkozott �s t�bb szent helyet is felkeresett.

Furcsa m�don �pp feles�g�n kereszt�l ismerte meg (m�r Angli�ban) Maharishi Mahesh Yogit 1967-ben, aki a Beatles tagjait �s feles�geiket bevezette a transzcendent�lis medit�ci�ba. 1968 febru�rj�ban mindannyian az indiai Rishikeshbe rep�ltek, hogy a j�gi seg�ts�g�vel medit�ljanak. Ringo �s Paul kor�bban hazat�rtek, de George �s John �prilisig maradtak. Egy sz�besz�d terjedt, ami szerint a j�gi a Beatles k�s�ret�nek n�tagjait zaklatta. Amikor John err�l besz�lt, �pp George volt az, aki azt mondta, hogy igaz lehet. �prilisban �k is visszat�rtek Londonba, de Harrison nem adta fel a hinduizmusban val� hit�t.

K�zeli bar�ts�gba ker�lt Eric Claptonnal �s az 1960-as �vek v�g�n „Badge” c�m� sz�mot, ami a Cream b�cs�album�n jelent meg, 1969-ben. Ez a sz�m volt az alapja a Beatles Abbey Road album�n megjelent „Here Comes the Sun”-nak, amit Clapton h�ts� kertj�ben �rt. Harrison 1966-ban feles�g�l vette Pattie Boydot; Clapton az 1960-as �vek v�g�n beleszeretett a n�be, �s viszonzatlan �rzelmeit – k�ztudottan – a Derek & The Dominoes egy�ttessel 1971-ben kiadott, csod�latos „Layla and Other Assorted Love Songs” albumba �nt�tte. �m nem sokkal a megjelen�s ut�n Boyd elhagyta f�rj�t, �s 1979-ben v�g�l feles�g�l ment Claptonhoz. Mindezek ellen�re a k�t f�rfi bar�ts�ga t�retlen maradt. Ringo Starral �s Paul McCartneyval j�tszott az esk�v�i fogad�son. Am�gy is �jrah�zasodott m�r: 1978-ban feles�g�l vette Olivia Trinidad Ariast, majd 1978 augusztus�ban megsz�letett egyetlen fia, Dhani.    

Ugyanez nem mondhat� el Harrison �s Paul McCartney kapcsolat�r�l. A „White Album” felv�telei alatt az �lland� vit�k miatt Harrison t�bbsz�r is azzal fenyeget�z�tt, hogy elhagyja az egy�ttest. A kettej�k k�z�tti nyilv�nval� fesz�lts�g j�l l�that� a „Let It Be” film sz�mos jelenet�ben, �s ez od�ig fajult, hogy ekkoriban Harrison r�vid id�re ki is l�pett a Beatlesb�l.

B�r nem � volt a zenekar els�dleges zeneszerz�je (Lennon �s McCartney �rt�k a a hatalmas Beatles anyag legnagyobb r�sz�t), de az id�k folyam�n Harrison dalszerz�i k�szs�ge sokat javult, �s munk�ival fokozatosan elnyerte t�rsai �s a k�z�ns�g elismer�s�t. Az 1960-as �vek k�zep�n Lennon �s McCartney kezdte jobban elfogadni sz�mait, b�r k�s�bbi nyilatkozata szerint mindig neh�zs�gei voltak dalai felv�tel�vel, mert a t�bbiek egy lemezre sosem engedtek be t�bbet, mint egyet vagy kett�t. Eml�kezetes Harrison sz�mok ebb�l az �r�b�l az „If I Needed Someone”; „I Want To Tell You”; az indiai hat�st mutat� „Love You To”; a cs�p�s „Taxman”, a sokat szidott „Within You, Without You”, ami pedig a vil�gzene egyik alap�t�ja, vagy a „While My Guitar Gently Weeps”, amit nagyban befoly�solt bar�tja, Roy Orbison zen�je, �s egy m�sik bar�tja, Eric Clapton j�tszotta a git�rsz�l�j�t; �s a „Piggies”, ami szerencs�tlen m�don k�s�bb szerepet kapott Charles Manson gyilkoss�gi �gy�ben.

A „Here comes the Sun” �s a „Something” val�sz�n�leg a k�t legjobb Beatles szerzem�nye. S�t, a „Something”-ot Harrison egyik legjobb dal�nak tarj�k, amelyet m�g Frank Sinatra is feldolgozott. N�vekv� zeneszerz�i termel�kenys�ge p�ros�tva a lemezre juttat�s neh�zs�geivel azt eredm�nyezte, hogy a zenekar karrierj�nek v�g�re jelent�s mennyis�g� kiadatlan anyagot halmozott fel.

A Beatles 1970-es felboml�sa ut�n Harrison sz�mos szakmailag �s anyagilag is sikeres lemezt kiadott, sz�l�ban �s m�s egy�ttesek tagjak�nt egyar�nt. Miut�n a Beatlesben �vekig korl�tozt�k szerep�t, els� sz�l�lemez�re, az All Things Must Pass-ra az ez id� alatt felgy�lt, kiadatlan dalok nagy r�sz�t feltette, �gy ez lett a rockzene t�rt�net�nek el� tripla lemeze. Szerepelt rajta a listavezet� „My Sweet Lord” is, ami miatt beperelt�k szerz�i jogok megs�rt�s�nek v�dj�val, az 1963-as „He’s So Fine” c�m� Chiffons sl�gerhez val� hasonlatoss�g miatt. Harrison visszautas�totta a felt�telez�st, de 1976-ban elvesztette a pert; az �t�letben a b�r�s�g elfogadta, hogy val�sz�n�leg nem tudatosan haszn�lta a Chiffons zen�j�t saj�t dala alapjak�nt.

Val�sz�n�leg az els� modernkori zen�sz, aki nagym�ret� j�t�konys�gi koncertet szervezett. Az 1971. augusztus 1-j�n a New York-i Madison Square Gardenben megrendezett „Hangverseny Banglades�rt” k�t el�ad�sa negyvenezer n�z�t vonzott, akik seg�teni szerettek volna a bangladesi h�bor� �hez� menek�ltjein. Ravi Shankar szit�rm�v�sz nyitotta meg az esem�nyt, melyen olyan el�ad�k vettek r�szt, mint Bob Dylan (meglepet�svend�gk�nt), Leon Russel, Eric Clapton, Badfinger �s Billy Preston. Sajnos, a koncert v�g�l vesztes�ges lett a felmer�lt k�lts�gek miatt.

Ebben az id�ben saj�t lemezei mellett Harrison t�bb sz�mot �rt Ringo Starr sz�m�ra, �s John Lennon lemezein is megjelent.

K�vetkez� albumja a Living in the Material World volt 1973-ban. A „Give Me Love” nagy sl�ger lett, a „Sue Me Sue You Blues” pedig bepillant�st engedett az ex-Beatle jogi harcaiba, de �sszess�g�ben a lemezt t�ls�gosan vall�sosnak min�s�tett�k. 1974-ben kiadta a Dark Horse-ot �s elind�tott egy orsz�gos turn�t az Egyes�lt �llamokban. A lemez nem volt sikeres, az olyan sz�mok ellen�re sem, mint a „So Sad”, �s a turn� is keveseket vonzott a t�lzott m�ret� igehirdet�s �s Harrison hangj�nak rekedts�ge miatt.

Az 1970-es �vek tov�bbi lemezei k�z�l a legsikeresebb a Thirty Three & 1/3 volt, amely az el�z�h�z k�pest k�nnyedebb hangv�tel� volt �s tartalmazta a „This Song” (a „My Sweet Lord” �gy karikat�r�ja) �s a „Crackerbox Palace” (egy humoros, sz�rre�lis sz�m, val�sz�n�leg a Monty Pythonnal val� egy�tm�k�d�s�re utal) sl�gereket.

1974-ben alak�totta meg lemezkiad�j�t, a Dark Horse Recordsot, amely p�ld�ul Splinter, Attitudes �s Ravi Shankar lemezeit adta ki. 1976-t�l, amikor lej�rt az EMI-jal k�t�tt szerz�d�se, saj�t lemezei is itt jelentek meg.

Bar�tja �s volt zenekari t�rsa, John Lennon meggyilkol�s�nak h�r�re Harrison megv�ltoztatta egy Ringo Starr sz�m�ra �rt dal sz�veg�t, hogy Lennon eml�kdal�v� tegyee. Az „All Those Years Ago” mai napig fontos helyen szerepel a nosztalgiaad�k m�sor�ban. Mindh�rom ex-Beatle j�tszott benne, �gy a zenekar feloszl�sa �ta els� alkalommal jelentek meg mindh�rman azonos lemezen, b�r ez kifejezetten George sz�ma volt. Az 1982-es Gone Troppo lemez h�v�s fogadtat�sa ut�n Harrison 5 �vig nem jelentetett meg �j albumot. 1987-ben t�rt vissza a Cloud Nine-nal, aminek t�rsproducere Jeff Lynne volt. A legsikeresebb sz�m az Egyes�lt �llamokban listavezet�, az Egyes�lt Kir�lys�gban m�sodik helyre befut� „Got My Mind Set On You” c�m� feldolgoz�s volt. Maga a lemez a toplist�nkon nyolcadik lett.

Az 1980-as �vekben r�szt vett a Traveling Wilburys megalak�t�s�ban Roy Orbisonnal, Jeff Lynnenel, Bob Dylannel �s Tom Pettyvel, amikor �sszegy�ltek Dylan gar�zs�ban, hogy gyorsan felvegyenek egy sz�mot Harrison v�rhat� eur�pai kislemez�nek h�toldal�ra. A kiad� r�j�tt, hogy a „Handle With Care” t�l j� erre a c�lra, �s bejelentette ig�ny�t egy �n�ll� lemezre. Ezt k�t h�t alatt �sszehozt�k, mert Dylan �pp turn�ra k�sz�lt, �s 1988 okt�ber�ben jelent meg. Az el�ad�k pedig k�l�nb�z� �lneveken szerepeltek rajta, mint id. Charles Truscott Wilbury �ll�t�lagos fiai. �ri�si siker lett, a Rolling Stone zenei magazin minden id�k legjobb 100 albuma k�z� v�lasztotta.

Harrison egy m�sik sikeres kalandja ebben az id�szakban a filmk�sz�t�shez k�t�dik, amelyet saj�t Handmade Films nev� st�di�j�n kereszt�l val�s�tott meg. A Beatles tagjai im�dt�k a Goons felforgat� humor�t, �s Harrison rajong�ja lett k�vet�iknek, a Monty Python csapatnak. � biztos�tott anyagi t�mogat�st a „Brian �lete” c�m� Python filmhez, mikor az eredeti gy�rt�, az EMI Films kih�tr�lt bel�le, megijedve a m� keltette vit�kt�l. A Handmade k�s�bb olyan filmeket k�sz�tett, mint a Mona Lisa, Id�bandit�k, Sanghaji meglepet�s �s a Mi ketten. Harrison t�bb r�vid szerepet kapott ezekben a filmekben, mint pl. b�r�nekes a Sanghaji meglepet�sben, vagy Mr. Papadopolous a Brian �let�ben. Legeml�kezetesebb az ex-Python Eric Idle �ltal rendezett Beatles-par�dia, The Rutles-beli karakteralak�t�sa.

Az �j �vtized egy �j Traveling Wilburys albummal kezd�d�tt, Roy Orbison szomor� hal�la ellen�re. A csapat �ll�t�lag Del Shanonnal pr�b�lta meg p�tolni Royt, aki sajnos hirtelen szint�n elhal�lozott, �gy n�gyesben vonultak st�di�ba. A lemez nem volt olyan sikeres, mint el�dje, de j� darabig a sl�gerlist�kon maradt a „She's My Baby” �s „Wilbury Twist” sz�moknak k�sz�nhet�en.

1991-ben Harrison Jap�nban turn�zott Eric Claptonnal. Ez volt az els� a sikertelen 1974-es amerikai koncertsorozat �ta, �s b�r l�tszott, hogy �lvezte, ez lett az utols� is. A Live in Japan felv�telei ekkor k�sz�ltek. 1992-ben kiadott egy Best Of lemezt, amelyen az 1976–1992 �vek legsikeresebb dalai szerepeltek. R�ker�lt m�g h�rom �j sz�m is, a „Poor Little Girl”, a „Cheer Down” �s a „Cockamamie Business”, melyek furcsa m�don a Beatlest id�zt�k.

Az 1990-es �vek sor�n Harrison, az egykori doh�nyos komoly harcot folytatott a r�kkal, daganatokat t�vol�tottak el a tork�b�l �s a t�dej�b�l. 1999. december 30-�n egy �r�lt rajong�, a 35 �ves Michael Abram gyilkoss�got k�s�relt meg ellene; bet�rt a h�z�ba, �s t�bbsz�r megsz�rta, kilyukasztva a t�dej�t. Harrison �s feles�ge �rtalmatlann� tette a t�mad�t, �s �tadta a rend�rs�gnek. Abramot, aki abban a hitben �lt, hogy Harrison „megsz�llta” �s „Isteni k�ldet�se” lett volna meg�lni a m�v�szt, k�s�bb felmentett�k, besz�m�thatatlannak nyilv�n�tva.

George Los Angelesben halt meg, egy bar�tja otthon�ban 2001. november 29-�n, 58 �ves kor�ban. A hal�l oka �tt�tes t�d�r�k, amely megt�madta az agyat. Holttest�t el�gett�k, �s b�r a h�rek szerint hamvait a Gangesz foly�ba sz�rt�k, a cerem�ni�t nem az el�re bejelentett id�pontban hajtott�k v�gre, hanem a nyilv�noss�g kiz�r�s�val. Hal�la ut�n csal�dja a k�vetkez� nyilatkozatot tette k�zz�:

„�gy hagyta el a vil�got, ahogy �lt: b�zva Istenben, nem f�lve a hal�lt, nyugalomban, csal�dja �s bar�tai k�r�ben. Gyakran mondogatta, hogy »minden v�rhat, csak Isten keres�se �s egym�s szeretete nem«”.

Utols� album�t, a Brainwashedot, mely 2002 november�ben jelent meg, Dhani Harrison �s Jeff Lynne fejezte be. Hal�l�nak els� �vfrodul�j�n, a „Koncert George-�rt” keret�ben a k�t m�g �l� Beatle, Paul McCartney �s Ringo Starr, �s Harrison bar�tai a Royal Albert Hallban egy k�l�nleges eml�kkoncerten tisztelegtek el�tte, melynek bev�teleit a „Material World Charitable Foundation” kapta. Ravi Shankar l�nya, Anoushka Shankar Jeff Lynne-el k�z�sen adta el� az „Inner Light”-ot, Clapton �s Lynne az „I Want To Tell You”-t �s az „If I Needed Someone”-t, ,Tom Petty and The Heartbreakers (Jools Hollanddal Sam Brownnal) a „Taxman”-t �s az „I Need You”-t. Starr �nekelte a „Photograph”-ot, a Monty Python (Michael Palin, Terry Jones, Eric Idle and Terry Gilliam) a „The Lumberjack Song”-ot, McCartney �s Starr k�z�sen a „For You Blue”-t. A fin�l�n az �sszes el�ad� k�z�sen �nekelte a „Something”, a „While My Guitar Gently Weeps”, a „My Sweet Lord” (a billenty�kn�l Billy Prestonnal) �s a „Wah-Wah” c�m� Harrison-sz�mokat.

George Harrison �s Aaliyah Haughton t�rt�nelmet �rtak azzal, hogy �k eddig az egyetlen f�rfi ill. n�i el�ad�, aki posthumus ker�lt fel a brit sl�gerlist�k �l�re. Aaliyah a „More than a Woman”-el 2002. janu�r 13-�n, George a „My Sweet Lord” �j kiad�s�val 2002. janu�r 20-�n. Harrison 2004. m�rcius 15-�n sz�listak�nt is beker�lt a Rock and Roll Hall of Fame-be.