Paul McCartney

�ltal�nos inform�ci�k:

·        Teljes n�v: James Paul McCartney

·        Sz�let�si adatok: 1942. j�nius 18, Liverpool, Walton General Hospital.

·        Apja: Jim McCartney, gyapot�gyn�k.

·      Anyja: Mary Patricia Mohin, �pol�n�.

·        Testv�r: Michael, m�v�sznev�n Mike McGear.

·        Lak�helyek: Ardwick Road, Speke, Liverpool; Forthlin Road 20, Alleton, Liverpool.

·        Iskol�k: Stockton Road Primary School; Liverpool Institute.

·        Zenei el�k�pz�s: trombita-tanul�s, git�r-tanul�s.

·        Foglalkoz�s, szakma: zen�sz.

·        Tev�kenys�g a Beatles el�tt: di�k.

·        Csatlakoz�s a Beatleshez: 1957. j�lius; Quarrymen

·        Zenei feladat: basszusgit�r; zongora; �nek; dalszerz�s; sz�veg�r�s; hangszerel�s.

·        Kit�ntet�s: „Member of the Order of the British Empire” (M.B.E.), 1965. okt�ber 26.

·        H�zass�gok: 1. Jane Asher, menyasszony 1962 �s 1968 k�z�tt.

          2. Linda Eastman, f�nyk�p�sz-asszisztens, 1941-1989; 1969. m�rcius 12, Marylebone anyak�nyvi hivatal, London.

          3. Heather Mills, modell; 2002. j�lius.

·        Gyermekek: 1. Heather, Linda els� h�zass�g�b�l.

                           2. Mary, f�nyk�p�sz; 1969. augusztus 28.

                           3. Stella, divattervez�; 1972.

                           4. James, zen�sz; 1977. szeptember.

                           5. Beatrice; 2003. okt�ber 28.

James Paul McCartney a Liverpool �szaki r�sz�n tal�lhat� Walton k�rh�zban sz�letett, ahol anyja, Mary n�v�rk�nt dolgozott; egy �vvel k�s�bb testv�re, Michael ugyanitt sz�letett. Apja, Jim McCartney egy t�nczenekar vezet�je �s autodidakta zongorista volt, aki m�r gyerekkor�ban t�mogatni kezdte Pault, hogy zen�sz legyen. Egy trombit�t adott Paulnak, de fia k�s�bb abbahagyta a trombit�l�st, mert a sz�j�n egy heg k�pz�d�tt, �s k�l�nben sem tudott �nekelni zen�l�s k�zben. Amikor a skiffle n�pszer�v� v�lt, Jim egy git�rt vett Paulnak, Mikenak pedig egy bendzs�t.                                                            1956. okt�ber 31-�n �desanyja mellr�kban meghalt. Ez egy �letre sz�l� hat�st gyakorolt m�v�szet�re �s egy k�l�nleges k�t�st hozott l�tre John Lennonnal val� bar�ts�g�ban.
McCartneymint a Beatles basszusgit�rosa, billenty�se, git�rosa, �nekese �s dalszerz�je v�lt ismert�. Lennonnal 1957. j�lius 6-�n tal�lkozott egy templomi rendezv�nyen, ahol Lennon The Quarrymen nev� zenekar�val l�pett fel. Hamar a zenekar git�rosa lett. Szoros munkakapcsolatot alak�tott ki Lennonnal �s egy�ttm�k�dtek a dalok �r�sakor, annak ellen�re, hogy nagyon ritk�n �rtak egyenrang� partnerekk�nt dalokat. Val�j�ban csak 27 sz�mr�l mondhat� el, hogy t�nyleg ketten szerezt�k. Ilyenkor �ltal�ban egyik�k meg�rta a dal nagy r�sz�t �s a m�sik befejezte, beledolgozta egy m�sik dalba vagy hasznos v�ltoztat�sokat javasolt.Egy korai egyezs�g miatt ha b�rmelyik�k �rt egy dalt, annak szerz�jek�nt Lennon-McCartney szerepel. Ezt Lennon tal�lta ki, mert szerette a Leiber-Stoller szerz�p�ros dalait. A Beatles els� kislemez�nek, a "Love Me Do"-nak szerz�jek�nt m�g McCartney-Lennon szerepel. McCartney egyik legjobb dala a sokszor feldolgozott "Yesterday". A dallam �lm�ban jutott esz�be. Az eredeti c�m "Scrambled Eggs" (R�ntotta) volt, a sz�vege: „Scrambled eggs / Oh my baby, how I love your legs”.               A Beatles els� �veiben gyorsan fejl�d�tt zen�szk�nt, �nekesk�nt �s dalszerz�k�nt is. Nagy hat�ssal volt r� Buddy Holly �s Little Richard; k�l�n�sen Richard magas „wooo”-ja, amit ut�nzott, p�ld�ul a "From Me To You" vagy a "Kansas City/Hey, Hey, Hey, Hey" c�m� dalokban.                                                                                                              A balkezes McCartney tal�n kora legkreat�vabb �s legmeghat�roz�bb basszusgit�ros�v� v�lt, aki kiemelte az elektromos basszusgit�rt a h�ts� sorb�l, az ismeretlens�g hom�ly�b�l �s vezet� hangszerr� tette, amivel sz�mtalan zen�szt inspir�lt. 1965-re mind nagyobb nyom�st gyakorolt az EMI hangm�r�keire a jobb basszushang �rdek�ben, mivel nagyon csal�dott volt amiatt a gyenge hangz�s miatt, ami a Beatles korai felv�teleit jellemezte. J�t�k�t �s zen�j�t a zenekar legkreat�vabb korszak�ban, 1965-67-ben nagyban befoly�solta Brian Wilson, az amerikai producer-zeneszerz� munk�ja. Ennek eredm�nyek�pp McCartney egyre nagyobb figyelmet ford�tott a hangz�sra �s j�t�k�ra, kihaszn�lta az abbey road-i st�di� �j, t�bbs�vos felv�telek k�sz�t�s�re alkalmas pultj�nak lehet�s�geit �s �jravette a bonyolultabb r�szeket, amikor a sz�mok alapjai m�r k�szen voltak.                                                                                                                    A Beatles n�pszer�s�g�nek cs�cs�n Pault tartott�k a legj�k�p�bbnek a fi�k k�z�l �s � keltette fel legink�bb a n�i k�z�ns�g �rdekl�d�s�t. Furcsam�d � volt az utols�, aki megn�s�lt �s az egyetlen, aki sosem v�lt el. A Jane Asher sz�n�szn�vel val� kapcsolat�nak v�ge fel� megismerkedett egy amerikai f�nyk�p�sszel, Linda Eastmannel. 1967 m�jus�ban tal�lkoztak el�sz�r Georgie Fame koncertj�n a Bag O'Nails klubban. M�sodszor 1967. j�nius 1-j�n, a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band bemuat� partij�n, �s kapcsolatuk a k�vetkez� k�t �vben egyre komolyabbra fordult. 1969. m�rcius 12-�n esk�dtek meg a marylebone-i anyak�nyvvezet� hivatalban, r�vid polg�ri szertart�s keret�ben. Paul �r�kbefogadta Linda el�z� h�zass�g�b�l sz�letett l�ny�t, a h�t�ves Heathert, majd tov�bbi h�rom gyermek�k sz�letett: Mary (1969-ben, akit McCartney �desanyja ut�n neveztek el), Stella (1972-ben) �s James (1977-ben, Paul 1976-ban elhunyt �despja ut�n nevezt�k el). Boldog h�zass�gban �ltek eg�szen 1998-ig, amikor Linda mellr�kban elhunyt. �ll�t�lag h�zass�guk alatt sosem t�lt�ttek egy h�tn�l hosszab id�t t�vol egym�st�l.                                                                                                 A Beatles v�ge fel� Lennon �rdekl�d�se er�sen cs�kkent a zenekar ir�nt, mik�zben McCartney egyre sikeresebb popzen�ssz� v�lt, olyan dalokat �rva ekkor, mint a "Hey Jude", "Let It Be" �s a "The Long and Winding Road". K�zismert t�ny, hogy a zenekar k�s�i munk�inak is � volt a f� mozgat�rug�ja. Amikor 1966 k�zep�n befejezt�k a turn�z�st, Lennon �s Harrison vid�ki birtokaikra vonult vissza, t�vol Londont�l, McCartney azonban a v�rosban maradt. El�sz�r a v�rosk�zpontban lakott, majd nagyobb rezidenci�j�n, St John’s Woodban, nem messze az Abbey Road Studiost�l. Gyakran l�tt�k nagy kultur�lis esem�nyeken, mint amilyen az International Times alap�t� est�lye volt a Roundhouse-ban 1966. okt�ber 15-�n. Nagy �rdekl�d�st tan�s�tott a k�pz�m�v�szetek ir�nt, �gy szoros bar�ts�gba ker�lt a vezet� m�keresked�kkel �s gal�ria-tulajdonosokkal; felfedezte a k�s�rleti filmeket �s rendszeresen j�rt moziba, sz�nh�zi el�ad�sokra �s komolyzenei koncertekre. T�bb albuma jelent meg The Fireman (T�zolt�) �ln�ven �s k�s�rleti zenei albumokat is kiadott saj�t nev�n (Liverpool Sound Collage).                                                                                                                                    B�r a zenekarb�l � volt az utols�, aki kipr�b�lta az LSD-t, � volt az els� brit popszt�r, aki nyilv�nosan bevallotta haszn�lat�t. Ez a r�vid bejelent�s, amit egy 1967 nyar�n megjelent �js�gcikk tartalmazott, vil�gszerte c�moldalra ker�lt. A h�res 1967 j�nius 19-i BBC telev�zi�s interj�ban ism�t felvet�d�tt a t�ma �s McCartney ny�ltan v�laszolt: „Egy �js�g megk�rdezte �s d�ntenem kellett, hogy hazudok, vagy elmondom az igazat. �gy d�nt�ttem, �szinte leszek... de igaz�n nem akartam err�l besz�lni, tudja, mert val�j�ban senkinek sem kellett volna elmondanom. Nem pr�b�ltam meg sz�tk�rt�lni a vil�gban az �gyet. Az �js�g�r� egy t�megeknek sz�l� m�diumot k�pviselt. Megtartottam volna magamnak... ha � is hallgat r�la. De � el akarta h�resztelni, teh�t az � felel�ss�ge, hogy ekkora h�r lett bel�le, nem az eny�m.”�rdekes m�don ezen nyilatkozat �s azon k�s�bbi beismer�s ellen�re, hogy ebben az id�szakban rendszeresen �lt kokainnal, McCartney azon kev�s szerencs�s popszt�r k�z� tartozott, akik ellen nem indult elj�r�s k�b�t�szerrel val� vissza�l�s miatt. Nem �gy, mint Lennon, Harrison �s sok m�s bar�tjuk ellen, p�ld�ul a Rolling Stones vagy Donovan.                                                           Paul volt az els� Beatle, aki k�ls� zenei projektre adta a fej�t, mikor George Martin seg�ts�g�vel elk�sz�tette az 1966-os The Family Way c�m� film zen�j�t, amely�rt megkapta az Ivor Novello-d�jat a legjobb instrument�lis t�ma kateg�ri�ban. Ezen k�v�l sz�mos m�v�sz sikeres lemez�n�l k�zrem�k�d�tt zeneszerz�k�nt vagy producerk�nt, j� p�r esetben �ln�ven. � adta az �tletet a Beatles t�bb k�sei munk�j�hoz, p�ld�ul a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Bandhez, a Magical Mystery Tour c�m� filmhez �s albumhoz, valamint az Abbey Road m�sodik oldal�n hallhat� egyveleghez.                1969-ben, annak ellen�re, hogy a zenekar a sz�tes�s jeleit mutatta, megpr�b�lta r�venni a t�bbieket a sz�npadra val� visszat�r�s�re. Elind�tott�k Get Back projektet, mely utols� filmj�k �s albumuk, a Let It Be form�j�ban val�sult meg. Ugyan McCartney abban rem�nykedett, hogy �jra k�zel ker�lhetnek egym�shoz, a film nyilv�nval�v� tette, hogy az egy�ttes kreat�v er�forr�sai kimer�ltek �s a c�v�d�s, a f�lt�kenys�g �s a Beatles-l�t folyamatos nyom�sa a n�gy m�v�szt visszaford�thatatlanul egym�s ellen hangolta. Bels� vit�ikt�l f�ggetlen�l a zenekar n�pszer�s�ge ism�t n�ni kezdett �s a nyilv�noss�g �rdekl�d�s�t csak fokozta az az 1969-es v�rosi legenda, mely szerint McCartney meghalt �s m�g 1966-ban titokban helyettes�tett�k Billy Shearsszel. A rajong�k azt gondolt�k, hogy Brian Epsteint is helyettes�tett�k, de v�g�l az eg�sz �sszeesk�v�s elm�let hamisnak bizonyult. Ez a sz�besz�d m�g mindig n�pszer� t�ma a vil�gh�l�n �s nem kevesebb, mint �t k�nyvet �rtak r�la.                                                                                                                         B�r Ringo Starr 1968-ban r�vid id�re elhagyta a zenekart, csak�gy, mint George Harrison is 1969-ben, Lennon volt az, aki �gy ment el 1969 augusztus�nak v�ge fel�, hogy t�bb� nem is t�rt vissza. A v�g�n m�gis Paul tett pontot az esem�nyek v�g�re, amikor 1970. �prilis 10-�n, egy h�ttel els� sz�l�album�nak megjelen�se el�tt nyilv�nosan bejelentette a Beatles feloszl�s�t. Miut�n 1970. december 31-�n pert ind�tott a t�bbiek ellen, a Beatles hivatalosan is feloszlott.                                                                                        A McCartney 1970-es amerikai els� helye ut�n a Ram angol els� helye k�vetkezett. John obskurus, alternat�v felv�teleivel szemben Paul tov�bbra is hagyom�nyosan vonz�, dallamos popdalokat �rt, melyek �vekre megszil�rd�tott�k hely�t a list�kon. A kommercializmus cs�cs�ra �rve meg�rta �s el�nekelte a Live And Let Die c�m� James Bond-film c�mad� dal�t.

Feles�g�vel, Lind�val, m�sodik k�z�s gyermek�k, Stella sz�let�se ut�n megalak�totta a Wings egy�ttest, mely alig hat h�nappal m�sodik sz�l�album�nak megjelen�se ut�n mutatkozott be a Wings Wildlife-fal. Bizonytalan indul�s ut�n �s a sok szem�lyi v�ltoz�s ellen�re a Wings az 1970-es �vek egyik legsikeresebb rockzenekara lett. Filmes cs�cspontja az 1973-as James Bond-film bet�tdala, a "Live and Let Die", legsikeresebb albuma az 1973-as Band on the Run, anyagilag legsikeresebb turn�ja az 1976-os vil�gk�r�li turn�, legsikeresebb kislemeze pedig az 1977-es "Mull of Kintyre" volt.

A betiltott Give Ireland Bakc To The Irish kislemezt (melyet a belfasti V�res Vas�rnap m�sz�rl�sra �rta v�laszul) is tartalmaz� albumot leh�zta a zenei sajt�, mely a nagy siker� Band On The Run 1974-es megjelem�s�ig ellene fordult.

1973-ban megalap�tja saj�t v�llalat�t (McCartney Production Limited).

1975-ben a Wings hatalmas vil�gturn�ra indult, �s 13 h�nap alatt t�bb mint k�tmilli� embernek j�tszott. Paul McCartney a romokon indult �j fel�ll�ssal �s a m�dia t�mogat�sa n�lk�l bebizony�totta tehets�g�t �s sz�les k�r� n�pszer�s�g�t mint �n�ll� szem�lyis�g, nem pedig mint Beatle. Mull Of Kintyre c�m� kislemeze (a Wings-tag Denny Lainnel k�z�s szerzem�ny) 1977-ben kilenc h�ten �t vezette az angol sl�gerlist�t, s t�bb mint 2,5 milli� eladott p�ld�nnyal megfosztotta a She Loves You-t a list�k t�rt�net�ben legnagyobb p�ld�nysz�mban fogyott brit kislemez�nek c�m�t�l.

1977-ben megsz�letett James, Paul harmadik k�z�s gyermeke Lind�val.

1979-ben minden id�k legsikeresebb zeneszerz�j�v� ki�ltott�k ki: 43 egymilli� vagy ann�l t�bb p�ld�nyban elkelt dal f�z�d�tt nev�hez. A Beatlesszel, a Wingsszel �s sz�l�ban 100 milli� albumot �s 100 milli� kislemezt adott el vil�gszerte.

1980 janu�rj�ban t�z napig volt b�rt�nben, mert a jap�ni turn� kezdete el�tt a rept�ren k�b�t�szert tal�ltak n�la. E miatt le kellett f�jni az eg�sz turn�t. Paul sikersorozata a 80-as �vekben (annak ellen�re, hogy 1980 janu�rj�ban t�z napig volt b�rt�nben, mert a jap�ni turn� kezdete el�tt a rept�ren k�b�t�szert tal�ltak n�la) is folytat�dott, olyan sz�mokkal, mint az Ebony And Ivory c�m� duett Stevie Wonderrel �s a Say, Say, Say Michael Jacksonnal – mindkett� az igen sikeres Pipes Of Peace albumon szerepelt. McCartney �s Jackson bar�ts�ga r�vid �let� volt. Nem sokkal k�s�bb ugyanis Jackson hatalmas �sszeg�rt megv�s�rolta a Nothern Songs katal�gust, amely t�bbek k�z�tt a Beatles dalok kiad�i jogait is tartalmazta. McCartney azt mondta, nem akarja visszav�s�rolni a jogokat. 2005-ben a Contact Musicnak [1] adott interj�ja szerint „M�g mindig kapok egy kev�s p�nzt a dalok�rt. N�h�ny �ven bel�l a legt�bb dal joga �gyis visszasz�ll r�m. Csak az zavar, hogy ha Amerik�ban turn�zok, fizetnem kell az�rt, hogy elj�tsszam a saj�t dalaimat.” B�r a Give My Regards To Board Street c�m� film (amelyben Ringo is szerepet kapott) megism�telte a Magical Mystery Tour fiask�j�t, a filmzene brit No.1 siker volt. A Rupert medv�r�l sz�l� anim�ci�s r�vidfilmhez �rt zen�vel r�g meg�lmodott terv�t val�s�totta meg, s a videokazetta az �v egyik bestsellere lett. Az 1980-as �vek k�zep�n, mialatt gyermekkor�r�l k�sz�tett h�zi videofelv�telt, felfedezte, hogy r�gi iskol�j�nak 1837-ben �tadott �p�let�t senki sem haszn�lja. Megv�s�rolta �s feleleven�tette azon �lm�t, hogy valamilyen m�don seg�ts�g�re legyen sz�l�v�ros�nak, Liverpoolnak. 1996 janu�rj�ban bejelentette a Liverpool Institute for Performing Art (Liverpooli El�ad�m�v�szeti Int�zet) elind�t�s�t, saj�t v�dn�ks�ge alatt. 1996 j�nius 7-�n II. Erzs�bet kir�lyn� hivatalosan is �tadta az �p�letet.Mint kor�bban John, Paul is felvett egy albumnyi rock ’n’ roll klasszikust – a lemez eredetileg csak a Szovjetuni�ban jelent meg -, ezt k�vette eddigi legt�k�letesebb sz�l�albuma, az 1988-as Flowers In The Dirt. Ez a kiadv�ny jelezte el�re a sz�npadra val� visszat�r�st is, 46 hetes vil�gturn�ja sor�n 102 koncertet adott, s fell�p�sei a 90-es �vekben is folytat�dtak. 1993-ban �j st�di�albummal (Off The Grund) �s a Paul Is Live c�m� eklektikus koncertlemezzel jelentkezett, ut�bbin az �j sz�mok mellett olyan r�gis�gekkel, mint a Drive My Car, az All My Loving �s a Paperback Writer. 1997. m�rcius 11-�n McCartney-t II. Erzs�bet kir�lyn� lovagg� �t�tte �s ett�l fogva a hivatalos megsz�l�t�sa Sir Paul McCartney.1998-ban Linda meghalt mellr�kban. Az 1990-es �vek v�ge fel� McCartney �s John Lennon �zvegye, Yoko Ono k�z�tt vita l�ngolt fel a Beatles-dalok szerz�i jegyz�se miatt. Paul meg szerette volna v�ltoztatni n�h�ny sz�m hagyom�nyos Lennon-McCartney jel�l�s�t „Paul McCartney and John Lennon”-ra. Yoko Ono ezt szem�lyes s�rt�snek vette �s �gy �rezte, ez azon meg�llapod�s felr�g�s�t jelenti, amit a k�t szerz� m�g Lennon �let�ben k�t�tt, mely alapj�n k�z�s szerzem�nyk�nt jegyzik a sz�mokat. Mivel a zenekar m�sik k�t tagja is a r�gi megjel�l�s fenntart�sa mellett volt, McCartney v�g�l visszavonta ig�ny�t.                                                                                                                                   2001-ben McCartney megjelentette a Wingspan: Hits and History c�m� v�logat�salbumot a Wingst�l �s a Wingspan: An Intimate Portrait c�m� DVD-t, mely a zenekar t�rt�net�t mes�li el.                                                                                      Ugyanebben az �vben �gy d�nt�tt, ideje kipr�b�lni valami �j st�lust �s Blackbird Singing c�men megjelentette els� versesk�tet�t. N�h�ny ezek k�z�l dalsz�veg, de a m�vek nagy r�sze kiz�r�lag verses form�ban l�tezik. Felolvas�sokat tartott Liverpoolban �s New Yorkban, melyekhez komoly (a John Lennonr�l sz�l� Here Today) �s humoros (Maxwell's Silver Hammer) darabokat egyar�nt v�logatott. Szint�n 2001-ben k�zrem�k�d�tt a Good Rockin' Tonight: The Legacy of Sun Records c�m� album felv�tel�n, melyen megtal�lhat� Elvis Presley "That's All Right Mama" c�m� dal�nak feldolgoz�sa Presley eredeti zen�szeivel, Scotty Mooreral �s D.J. Fontan�val.    McCartney kulcsszerepet v�llalt a 2001. okt�ber 20-�n megrendezett The Concert for New York City nev� seg�lykoncert megrendez�s�ben, a 2001. szeptember 11-i terrort�mad�s ut�n. A koncertet a Madison Square Gardenben tartott�k �s a fell�p�k k�z�tt volt a The Who, a Backstreet Boys, Mick Jagger �s Keith Richards, David Bowie, Billy Joel, a Destiny's Child, Eric Clapton, Adam Sandler, Bon Jovi, Elton John �s James Taylor. McCartney l�pett fel legutolj�ra, �s itt j�tszotta el�sz�r "Freedom" c�m� dal�t.                                                                                                                          McCartney folyamatosan �j albumokat k�sz�tett (Run Devil Run, Wingspan: Hits and History, Flaming Pie, Driving Rain, Chaos and Creation in the Backyard), t�mogatja a Greenpeace-t [2] �s a PETA-t [3], egy az �llatok jogait v�d� szervezet.                                 2002 j�nius�ban McCartney feles�g�l vette Heather Millst, aki kor�bban modell volt, �s aki szint�n a tapos�akn�k ellen kamp�nyol. A cerem�ni�t az �rorsz�gi Glasloughban tartott�k, a Leslie Kast�lyban. Egy�tt tiltakoztak a tapos�akn�k ellen �s McCartney hatalmas �sszegeket adom�nyozott az akn�k felszed�s�re. 2003 elej�n p�ld�ul Ralf Whitworth bank�r feles�g�nek tartott koncertet �s egymilli� doll�rt adom�nyozott a „Fogadj �r�kbe egy tapos�akn�t” nev� mozgalomnak. 2003. okt�ber 28-�n megsz�letett els� gyermek�k, Beatrice Milly.                                                                                                  Paul �s Linda gyermekeir�l: James Paul leg�jabb albumain git�rozik; Mary volt az a csecsem�, aki McCartney els� sz�l�album�nak h�tulj�n l�that�, �s � volt az egyik producere a Wingspan: An Intimate Portrait c�m� dokumentumfilmnek; Heather fazekas, �s a Let It Be c�m� filmben l�that� kisl�ny is �; Stella h�res, d�jnyertes divattervez� �s �llatv�d� aktivista.