John Lennon

Általános információk:

• Teljes név: John Winston Lennon; 1969. április 22-től John Ono Lennon.
• Születési adatok: 1940. október 9, Liverpool Oxford Street, Maternity Hospital.
• Meghalt: 1980. december 8, New York; egy őrült rajongója, Mark Chapman lelőtte a Dakota-Ház előtt.
• Apja: Alfred Lennon, hajópincér
• Anyja: Julia Stanley
• Lakóhelyek: Menlove Avenue 251, Liverpool; 1973-tól Dakota-Ház, New York (a Zöld Kártyát 1976-ban kapta meg).
• Iskolák: Dovedale Primary School; Quarrybank High School (Allerton); Liverpool Art College.
• Zenei előképzés: bendzsó-tanulás az anyjától, gitár-tanulás, autodidakta.
• Foglalkozás, szakma: zenész.
• Tevékenység a Beatles előtt: zenekarvezető (Quarrymen, Johnny and the Moondogs); rajzolás; írás.
• Csatlakozás a Beatleshez: alapító tag.
• Zenei feladat a Beatlesben: ritmusgitár; szájharmonika; ének; dalszerzés; szövegírás; hangszerelés.
• Kitűntetés: „Member of the Order of the British Empire” (M.B.E.), 1965. október 26; tiltakozásul visszeküldte 1969. november 26-án.
• Házasságok: 1. Cynthia Powell, Liverpool Art College hallgatója; 1962. augusztus 23; Mount Pleasant anyakönyvvezetői hivatal, Liverpool; tanúk: Paul McCartney, George Harrison; válás: 1968. november 8.

           2. Yoko Ono, avantgarde művész; 1969. március 20, Gibraltár.

• Gyermekek: 1. John Charles Julian Lennon; 1963. április 8, Sefton General Hospital, Liverpool

         2. Sean Taro Ono Lennon; 1975. október 9.

A társadalmi közhangulat Lennon születésekor eléggé nyugtalan volt, mivel Nagy-Britannia épp a második világháborút próbálta megnyerni. Szülei mindketten rendelkeztek némi zenei háttérrel, de egyikük sem foglalkozott vele komolyan. Lennon a szüleivel Liverpoolban élt mindaddig, amíg apja, Alfred Lennon ott nem hagyta a családot. Anyja, Julia ekkor úgy döntött, hogy nem képes gondozni öt éves fiát és nővérére, Mimire bízta a nevelését. Így John gyermek- és kamaszkorát a nagynénjével és annak férjével, George-dzsal.

Mint Liverpool legtöbb lakosa, Lennon is ír származású volt. Nagyapja, James Lennon 1858-ban, Dublinban született, nagyanyja, Mary (leánykori nevén Maguire) szintén ír születésű volt. Anyja, Julia Stanley pedig walesi felmenőkkel rendelkezett. Lennon ír származásáról csak felnőttkorában értesült.

A fiúról kiderült, hogy rövidlátó, így kénytelen volt szemüveget hordani. Korai Beatles-beli karrierje során kontaktlencsét vagy dioptriás napszemüveget viselt, azonban 1966-ban, a „How I Won the War” című film forgatásán egy olcsó, egészségügyi szemüveget kellett viselnie. A forgatás után tovább hordta, így a kerek szemüveg személyiségének szerves részévé vált.

Bár nem az anyjával élt, rendszeres kapcsolatban volt vele és a látogatások alatt Julia megtanította bendzsón játszani. John egy életre elkötelezte magát a zene mellett. Nem sokkal fia 18. születésnapja előtt az anya baleset áldozata lett: 1958. július 15-én egy részeg, szolgálaton kívüli rendőr elgázolta, s Johnnak kellett azonosítania anyja holttestét. Barátsága Paul McCartney-val ezután még mélyebb lett, akinek édesanyja szintén meghalt. Az esemény Lennon több dalára hatással volt: „Julia” (1968), „Mother” (1970) és „My Mummy's Dead” (1970). Elsőszülött fiát, Juliant édesanyja után nevezte el.

Mimi nagynénje bemutatta Lennon néhány rajzát a Liverpool College of Artnál és elérte, hogy a fiút felvegyék az iskolába. Itt találkozott későbbi feleségével, Cynthia Powellel, azonban hamarosan meggyűlölte az iskolai fegyelmet, konformitást és mint sok korabeli fiatal, egyre növekvő érdeklődéssel figyelte a rock and roll-t és olyan amerikai énekeseket, mint Elvis Presley, Chuck Berry és Buddy Holly. Végül az 1950-es évek végén megalakította saját skiffle zenekarát, a The Quarrymen-t (iskolájáról, a Quarry Bank High School-ról nevezte el). Miután Paul McCartney és George Harrison is csatlakozott, a zenekar több névváltáson esett át: „Johnny and the Moondogs, The Silver Beatles, majd The Beatles.

1962-ben feleségül vette Cynthiát, mert a lány teherbe esett.

Mint a Beatles tagja, Lennon komoly hatással volt a rock and roll-ra és kibővítette a zenei irányzat határait az 1960-as években. Őt és szerzőtársát, Paul McCartney-t a 20. század legbefolyásosabb zenészei között tartják számon. Kettőjük közül Lennont tekintik a jobb szövegírónak és McCartney-t a tehetségesebb zeneszerzőnek. Ugyan nagyon leegyszerűsített, de ebben a megállapításban van némi igazság. Bár a legtöbb dalt Lennon–McCartney-ként jegyzik, a Lennon által inspiráltak mélyértelműbb, önelemző és sokszor személyes dolgokkal foglalkozó darabok. A legszürreálisabb dalai a „Strawberry Fields Forever” és az „I am the Walrus” szép példái különleges stílusának.
John gyakran kifejezetten szabadon fejezte ki magát. 1966. március 4-én a London Evening Standard újságírónőjének, Maureen Cleave-nek adott interjújában a következő kijelentést tette a vallással kapcsolatban:

„A kereszténység el fog tűnni. Megszűnik, megsemmisül. Erről még csak vitatkozni sem vagyok hajlandó. Igazam van és be is fog igazolódni. Már most népszerűbbek vagyunk, mint Jézus. Nem tudom persze, melyik melyik fog előbb letűnni a színről, a rock ’n’ roll vagy a kereszténység. Jézussal nincs is semmi baj, de a követői ostobák és közönségesek. Ők csavarják ki úgy a dolgokat, hogy az számomra tönkreteszi az egészet.” Öt hónapig senki sem foglalkozott ezzel a kijelentéssel, míg aztán egy amerikai teenagereknek szóló lap a címlapon hozta, rosszul idézve. Ennek a következménye az lett, hogy a hívő országok égetni kezdték a Beatles lemezeit. Ez azonban semmit sem változtatott a hírnevükön, még mindig ők számítottak a leghíresebb és legsikeresebb együttesnek.

A Beatles-mánia fokozódásának következménye lett, hogy a folytonos stressz miatt Lennon elhanyagolta a családját. Ma már közismert, hogy több ízben is megütötte feleségét, Cynthiát, és hogy fiának nevelésében szinte részt sem vett. „Mother” című dalában arról énekel, mennyire rosszul érzi magát, amiért elhanyagolta Juliant.

1966-ban találkozott Yoko Ono avantgarde művésszel, akivel szerelmi viszonyuk 1968-ban kezdőtött. Ez feszültségeket okozott mind a házasságában – még ugyanabban az évben Cynthia és John elváltak - , mind a Beatlesben. Ettől az évtől kezdve elválaszthatatlanok voltak, és John szinte csak a béketűntetéseknek szentelte napjait. Yoko több Bed-In-t (ágyban a békéért) tartottak, több ekkor írt dala (mint például a „Give Peace A Chance”) háborúellenes himnusszá vált. Háborúellenes megnyilvánulásnak számít az M.B.E. kitűntetés visszaküldése is 1969-ben.

A szájhagyomány gyakran Onot tekinti az együttes felbomlásának fő okaként, de a valóságban a tagok már menedzserük, Brian Epstein 1967-ben bekövetkezett halála után eltávolodtak egymástól, személyes- és zenei fejlődésük össze nem egyeztethető iránya miatt. Utoljára 1969-augusztus 20-án voltak együtt az Abbey Road-i stúdióban. Ezután John  bejelentette kilépését a zenekarból, melyről a többiek lebeszélték.

Az utolsó csepp a pohárban Phil Spector volt, akit John vitt magával a stúdióba. Paul, nemtetszését kimutatva, 1970-ben nyilvánosságra hozta a Beatles feloszlását: Lennon és McCartney kapcsolatának itt vége lett, bár röviddel John halála előtt kibékültek.

A Beatles feloszlása után, 1971 januárjában megjelent John Lennon Plastic Ono Band az experimentális zene élvonalába helyezte Johnt és Yokót. Az őskiáltás terápia eredményeként született Mother gyötrelmes üvöltéssel űzte el múltja démonjait, a God pedig önmeghatározásának megfogalmazása volt:

„Nem hiszek a Beatlesben… Csak magamban hiszek.”

1972-ben került sor első és egyetlen szólófellépésére egy New York-i jótékonysági koncerten, amit egy klasszikus karácsonyi kislemez követett, az Angliában No. 4 Happy Christmas (War Is Over). 1974-ben a Whatever Gets You Through The Night hozta szólóban az első amerikai No. 1 sikert, egy ével később pedig tizenéves gyökereihez tért vissza a Rock’n’Roll című, feldolgozásokat tartalmazó albummal.

1975. október 9-én megszületett Yokóval közös gyermeke, Sean Taro Ono Lennon, aki érdekes módon apjával egy napon született (igaz, hogy 35 év különbséggel). 1975-ben segített megírni David Bowie „Fame” című dalát, mely Bowie első listavezető dala lett az USA-ban.

A következő 5 évben John távol maradt a reflektorfénytől – leszámítva azt a felzúdulást, amit a liverpooliak körében okozott, hogy hősük New Yorkot választotta állandó lakhelyéül. John és Yoko 1980-ban tértek vissza a Double Fantasy című albummal, mely a Greffen Recordsnál jelent meg. Kitűnő kritikát kapott, az USA-ban és Angliában egyaránt a listák csúcsára került. Elkezdte a „Milk and Honey” munkálatait is, amit végül - sajnos - befejezetlenül hagyott. Eltelt némi idő, mire Ono rávette magát, hogy befejezze.

Szólópályája csúcsán John néhány rekláminterjúban egy nagy világkörüli visszatérés lehetőségét is nyitott kérdésként kezelte. 1980. december 8-án este a Hit Factory stúdióból tért haza New York-i otthonába, a Dakota-Házba. Megfordult, hogy válaszoljon a mögötte „Mr. Lennon?”-t szólító hangnak, s megháborodott rajongója, Mark Chapman közvetlen közelről hétszer rálőtt.

Halála őszintén megrázta az egész világot, mert bár különleges képessége volt, hogy felidegesítse az embereket, mégis mindenfelé úgy gondolták, hogy John Lennon szentképpé vált.