John Lennon bandája, a Quarryman (a név a Quarry Bank High School nevéből ered), szeretett volna megfeledkezni mindenféle iskolai előéletről, így elhagyták a Quarryman nevet. A legkülönfélébb neveken szerepeltek, mint például a Rainbows és a Johnny & The Moondogs.

A banda tobábbra is Merseyside környéki munkásklubbokban és más efféle helyeken játszott. Egy sor tehetségkutató versenyre neveztek be, hogy pénzhez jussanak, amiből újabb felszerelést vásárolhattak. Teddy-boy cowboyoknak öltöztek, fekete-fehér cowboyingben, fehér mandzsettával és zsinórnyakkendővel – valójában még mindig skiffle-stílusban. Idejük nagy részét dalszerzéssel töltötték.

John és Paul első találkozásuk óta több mint 50 számot írtak, ezek közül azonban csak egyetlen egy szám, a Love Me Do került később lemezre.

A főiskolán Lennon és bohám lakótársa, Stuart Sutcliffe rávette a diákbizottságot, hogy vásároljanak egy magnót és egy erősítő berendezést, majd az egész cuccot kisajátították a koncertekhez. Később, amikor Stu 60 fontos díjat nyert az egyik művével, Lennon meggyőzte, hogy a legjobb, ha elektromos basszusgitárt vesz rajta. Stu semmilyen hangszeren nem játszott, de azért beszállt a Quarrymanbe. Addigra már sokszor változott a felállás, s most a következőképpen festett: John Lennon, Paul McCartney és George Harrison gitár, Stu Sutcliffe basszus. Képtelenek voltak állandó dobost találni, tehetségesről nem is beszélve. De úgy tűnt, ez cseppet sem zavarja őket.