1968-ban tov�bb t�volodtak el egym�st�l a Beatles tagjai. Indi�ba utaztak, hogy Maharishi alatt tanuljanak, de tov�bbra is c�lok n�lk�l – a szent vezet�b�l ki�br�ndulva – t�rtek vissza Angli�ba. Ringo �s Maureen mind�ssze 11 napig b�rta a f�szeres �teleket �s a transzcendent�lis medit�ci�t, hazat�rt�kk�r nem k�v�nt�k komment�lni, hogy mi�rt hagyt�k ott a t�bbieket. Lennon�k jobban szerepeltek, 11 h�tig maradtak.

„Hib�ztunk – mondta John. – Emberek vagyunk. Ennyi az eg�sz.” A kor�bbi dics�s�gsorozat folytat�s�nak rem�ny�ben bejelentett�k egy �j v�llalkoz�s, az Apple Corps megalak�t�s�t. „A t�rsas�gnak nem az a c�lja, hogy aranyfogakat halmozzunk fel a bankban – magyar�zta John egy New York-i sajt�konferenci�n -, ezen m�r t�l vagyunk. Ink�bb arra szolg�l ez a tr�kk, hogy kider�lj�n: lehet-e �zleti strukt�r�n bel�l m�v�szi szabads�got biztos�tani."

Az Apple Corps a Magical Mystery Tourhoz hasonl�an na�v s�ma volt, eredm�nyei pedig sz�ks�gszer�en katasztrof�lisak. Embrion�lis form�ban 1967-ben jelentkezett, a londni Baker Streeten nyitott Apple Boutique-kal. A rik�t� pszichedelikus st�lusban kifestett bolt – melyet egy radik�lis, �m alkalmatlan divatkollekt�va, a The Fool vezetett – „gy�ny�r� holmikat” �rult „gy�ny�r� embereknek”. K�s�bb John megk�rte r�gi iskolat�rs�t, Pete Shottont, aki egykor egy liverpooli szupermarket menedzsere volt, hogy foglaljon el butik f�l�tt egy irod�t �s ir�ny�tsa az Apple Retail (kiskeresked�s) tev�kenys�geit. Az Apple-birodalom gyorsan n�vekedett, hamarosan kiker�lt az ir�ny�t�suk al�l, egyre nagyobb �s dr�g�bb lett.

1968 �prilis�ban a Beatles el�vigy�zatlanul bejelentette, hogy jelentkezhetnek n�luk �r�k, k�pz�m�v�szek, filmesek, el�ad�k. Bar�taik, mint Pete Shotton �s Neil Aspinall (aki road-manager�kb�l lett az Apple igazgat�j�v�) j�l gazd�lkodtak a zenekar p�nz�vel, de ekkor m�r rengeteg �j arc t�nt fel az oszt�lyon fel�li irod�ban.

A Beatles azt rem�lte, emberbar�ti gesztus�val egy csap�sra �trajzolhatja az �zleti vil�g k�p�t. �gy tervezt�k, p�nzt adnak a legk�l�nf�l�bb alkot�knak, azt�n h�trad�lnek, �s �lvezik a dics�s�get, amikor p�rtfogoltjaik h�ress� v�lnak. Nem �gy t�rt�nt. Ahogy John fogalmazott, csak "csavarg�k” kerest�k fel �ket. Az Apple Corps sz�rta a p�nzt, de semmi jelent�set nem hozott l�tre. 1968 j�lius�ban a butikot fel kellett sz�molni, a rakt�rk�szletet ki�rus�tott�k. Az eg�sz �zlet �sszeomlott, amin a Yellow Submarine m�rs�kelt sikere nem sokat seg�tett.

George Martin szerint a Beatles tagjai k nem �llhatt�k az eg�sz est�s rajzfilm �tlet�t. „Alapj�ban v�ve r�mesnek tal�lt�k, hogy karikat�rak�nt jelennek meg – mondta -, de amikor sikeres lett, persze el voltak ragadtatva t�le.” A rajzfilm el�k�sz�letei 1966-ban kezd�dtek, mire azonban 1968. j�lius 17-�n bemutatt�k, a benne �br�zolt gondtalan Beatles m�r nem l�tezett. Minden hib�ja ellen�re is meg tudta ragadni a zenekar szellem�t, ami saj�t amat�rre sikeredett filmj�knek nem siker�lt.

A t�rt�net szerint az egy�ttes Borsorsz�gba utazik, hogy felvegye a harcot a K�k Gonoszk�kkal, �tk�zben �nekelnek �s lelkeket teremtenek. A Beatles nem nagyon vett r�szt a munk�latokban – a filmet csak n�h�ny angol moziban vet�tett�k, a k�z�ns�g sem lelkesedett �rte k�l�n�sebben. Szerepelt benne ugyanakkor n�gy �j dal (olyan kor�bbi felv�telek, melyek nem feleltek meg a zenekar szigor� felt�teleinek) �s a George Martin �ltal kompon�lt k�s�r�zene.