John Lennonnak

Mondjátok mért szánt Neki a sors

Ily kegyetlen véget?

Mért kellett meghalnia?

Előtte volt az egész élet

New York-ban történt az eset

Késő este volt

New York utcáin ragyogott a hold

Két ember szállt ki egy limuzinból

Miszter Lennon?- szólt egy hang

A válaszra nem volt idő

Rögtön lőtt a gyilkos

S összeesett Ő

Túl késő már!- mondta az orvos

A férje meghalt, s Yoko zokogott

Azt mondta, alszik?- kérdezte a nő

Mondja, hogy felébred valaha is Ő?

Mark David Chapman örökre bűnös ember

Meggyilkolt egy mítoszt

Kit sosem felednek el

John Lennonnak akkor egy utolsó üzenete volt

Csak két szó, semmi több, szeretlek Yoko!

Vissza a Szovjetunióba!

Gépen jöttem egészen idáig,

Szeretett kis hazámig,

A zacskó az ölemben volt,

És még rám is mosolygott a Hold!

Fiú! Nem tudod milyen szerencsés vagy!

Visszamenni Lenin honába,

Ahol a lányok vodkával kínálnak,

Búcsút mondhatok hát a bánatnak!

Az ukrán lányok olyan szépek,

Táncolok, csak amíg élek,

Hadd halljam a balalajkák édes hangját

Hadd ropjak egyet drágám!

Mutassatok szép hegyeket!

Farmokat és embereket!

Játszatok a balalajkán,

Elfeledem szívem minden bánatát!

Vissza! Gyertek vissza a Szovjetunióba!

Memoár George Harrison-ról.

Kedves George…

Ott vagy a föld alatt,

Tudnod kell egy titkot,

Örökké szeretni foglak.

Hallod a madarakat?

Mind azt csiripelik,

Van élet a halál után,

Lennon-nal találkozhatsz azután,

Hogy a mennybe jutottál.

Ne búslakodj, kedvesem,

Mindig ott leszek képzeletben Veled,

Sajnállak, szegény,

Rendes ember voltál, nem érdemelted ezt meg.

Tudom….Tudok mindent,

Mennyit szenvedtél,

A rákkal, hogy küszködtél.

S végül elmúltál csendben.

A híres négyes feloszlott,

Csak ketten maradtak,

Bors őrmester csendes könnyei,

Sírodra hullanak.

Szeretlek George,

Te vagy a legjobb példakép,

Nem volt sok az az 58 év.

Hidd el ez igaz, kedvesem.

Most elbúcsúzok Tőled,

S egy piros rózsát a sírodra teszek.

Legyen örökké emlék,

Te voltál a legjobb gombahajú zenész.